the new one…

Majd egyszer lesz egy normális naplóm… de ahhoz idő kell és türelem – hogy kitaláljam mit és hogyan.

Most beérem ennyivel…

Mert időm, az van elég – de türelemből kifogytam az elmúlt hónapok alatt… egyébként sem hiszem, hogy bárkit érdekelne rajtam kívül, hogyan festenek az érzéseim egy virtuális noteszben. Azon is meglepődtem, hogy a face-en olyan sok ismerősöm olvasott – kár, hogy szinte mind eltűntek, ahogy véget ért a “nagy kaland”. Na igen. Mások szemszögéből nézve biztos különlegesnek hatott az utazás – számomra egy hosszú rémálom volt mindaz, amit sikerült átélnem.

Azt hittem, vége. Hogy minden ott folytatódik, ahol félbehagytam négy és fél hónappal ezelőtt – de az igazi rémálom csak most kezdődik. Most, hogy kiderült, minden hamis volt, amiben hittem…

“… egyedül születtünk, egyedül halunk meg, egyedül kell hát élnünk. És kellenek hozzá társak persze, fő- és mellékszereplők, kellenek barátok, ellenségek, közömbös szemlélők, de végigcsinálni, azt egyedül kell…”
(Kovács Ákos – Napló feletteseimnek)

***

Advertisements

~ Szerző: nancyjones4 - július 4, 2012.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: